Kutya-barát:D

A kutya a mindenünk!Egy honlap,ahol mindent megtalálsz a kutyákról:)!

A kutya szaporodásbiológiája

 

Ivar- és tenyészérettség.

  • A nemi érettséget a szuka általában 6-9 hónapos korban éri el.
  • Ezt az első tüzelés jelzi, amely kisebb testű fajtákban rendszerint korábban, nagyobb testűekben később jelentkezik.
  • A környezeti hatások közül az ivarérettség idejét különösen a tartásmód befolyásolja, az ún. szobakutyák ivarérettsége több hónapot is késhet.
  • A tenyészérettség szaporításra való alkalmasságot jelent, ami általában a második és a harmadik tüzelés idejével és a fajtára jellemző testtömeg elérésével esik egybe.
  • A kan kutya az ivarérettséget 7-10 hónapos, a tenyészérettséget kb. 12 hónapos korában éri el.
 

A kutya ivari működésének sajátosságai

  •  
  • A szuka ivari ciklusa
  • A kutya nemi ciklusa több vonatkozásban is különbözik a többi háziállat nemi működésétől.
  • A kb. 2 hónapos nemi ciklus 9 napos előivarzásra,
  • 5-8 napos ivarzásra, kb. 2 hónapon át tartó sárgatest fázisra és ezt követő 4-4,5 hónapos nyugalmi időszakra tagolható.
  • Az elő ivarzás alatt a hüvelyből véres ivarzási nyálka ürül, amelyet a köznyelv "tüzelésnek" nevez.
  • A tüzelés azonban magában foglalja a "vérzést" követő rövidebb tényleges ivarzás időszakát is, ami lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje.
  •  
  • A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, a tüzelés évente általában csak kétszer jelentkezik.
  • A két ivarzási idő között eltelt intervallum nem szükségszerűen hat hónap.
  • Esetenként négy-öt, kivételesen tizenkét hónap is lehet.
  • A tüzelés jelentkezésében szezonális jelleg is föllelhető.
  • A legtöbb kutyafajta évi első tüzelése február-március, a második augusztus-október hónapban jelentkezik
  • ritkábban a nyár eleji hónapokban is megfigyelhető.
  • A szuka tüzelésének két szakasza jól elkülöníthető:
  • - a petefészek állományában a tüsző növekedéssel együtt járó elő ivarzást a véres ivarzási "nyálka" ürülése jellemzi;
  •  
  • az ezt követő ivarzás idején a szuka a kan közeledtét tűri, azt felveszi és hajlandó párosodni.
  • A tüzelést jól észrevehető külső tünetek kísérik.
  • A " vérzés" megjelenésével egy időben a szuka viselkedése feltűnően megváltozik: nyugtalan lesz, előszeretettel és gyakran elkóborol, étvágya csökken, pérája megduzzad, kissé megnyúlik, a kevésbé pigmentált bőrű egyedeké vöröses színű lesz, némely szukát gyakori és elaprózott vizelet ürítés is jellemez.
  • Az előivarzás alatt ürülő véres ivarzási nyálka hígan folyó, barnásvöröses színű, és kb. 7-10 napon át észlelhető.
  • A szuka ekkor még a kan közeledtét nem tűri.
  •  
  • Kb. a 10. nap után az ivarzási nyálka véres jellege megszűnik, "feltisztul", és a tüszők ebben az időszakban repednek föl.
  • A szuka viselkedése megváltozik, a kan közeledését elfogadja, ez az idő a legalkalmasabb a párosításra.
  • A véres nyálka ürülésének időtartama fiatal, először tüzelő szukánál a szokásosnál rövidebb, 3-5 napos lehet, sőt lehetséges, hogy szinte észrevétlen marad.
  • Egyes esetekben a tüzelés abbamarad, majd 1-3 hét múlva ismét jelentkezik. Az ilyen típusú tüzelés is lehet termékeny.
  • Eredményes és fogamzást is jelentő fedeztetés ebben az esetben a második, tehát a visszaivarzásnak látszó vérzéses periódusban lehetséges.
  •  
  • Szukában a tüszőrepedés a tényleges ivarzás   1-2. napján (a véres nyálka ürülését követő napokban) következik be.
  • Valamennyi érett tüsző viszonylag rövid időn belül, néhány óra alatt megreped.
  • A kiszabadult petesejtek a tüszőrepedés után meg nem tekinthetők érettnek.
  • A petevezetőben mintegy három-négy napon át a második, számfelező érési osztódáson esnek át, és csak ezután válnak alkalmassá a megtermékenyülésre.
  • Érésük után a petesejtek még 24- 48 órán át megőrzik termékenységüket
  •  
  • Ismeretes, hogy az ondósejtek a nőivarú kutya nemi utjaiban több napon át, általában 4- 7 napig is, termékenyítőképes állapotban maradnak.
  • A fogamzáshoz egyetlen pároztatás is elegendő lehet, ha arra megfelelő időpontban kerül sor. így az optimális fogamzásnak egészséges, szabályos nemi működésű kutyáknál csak egyetlen kritikus mozzanata van: a megfelelő fedeztetési időpont megválasztása.
  • Egy átlagosan 18 napos tüzelésű szukáknál (11 nap előivarzás + 7 nap ivarzás) a termékenyítésvágy pároztatás optimális ideje (figyelembe véve a petesejt ereséhez szükséges tüszőrepedés utáni 2-3 napot is) a vérzés kezdetétől számítva a 13. és 17. nap közé esik.
  • Mivel ugyanakkor az előivarzás és az ivarzás időtartama fajtánként, egyedenként, a klimatikus körülmények és az állat életkora függvényében változhat, a pároztatás megfelelő időpontjának megválasztásához különféle vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen.
  •  
  • Párosodáskor az ondósejtek 15-20 percen belül eljutnak a petevezetőbe, ahol 4-7 napon át életben maradnak és termékenyítőképesek.
  • Lényegében tehát a megfelelő időben végzett párosításkor a termékenyülésnek - az ondósejtek viszonylag hosszú élettartama miatt - elég nagy esélye van.
  • A gyakorlati tenyésztésben mégis egyszeri párosításkor két véglettel számolhatunk
  •  
  • 1. A tüszőrepedés ritkábban a tényleges ivarzás előtt 2-3 nappal, a vérzés időszakában kivetkezik be, s a pároztatáskor (a vérzés megszűnte utáni 2-3. napon) az ondósejtek már nem találnak életképes petesejtet.
  • Az elöregedett, de meg termékenyült petesejtek is elpusztulnak. Vemhesülésre tehát nem kerül sor, a szuka üres marad, esetleg álvemhesség jelentkezik.
  •  
  • 2. A tüszőrepedés megkésve (az ivarzás utolsó, pl. 4. napján) történik meg, és a párosításra ugyanakkor megfelelő időben, meg az 1. napon sor kerül.
  • A petesejtek megtermékenyülése ebben az esetben később fog bekövetkezni. A tüszők -az előző számoknál maradva -a párosítás utáni harmadik napon repednek meg, és a négy- napos érésük miatt a termékenyülésre csak a 7. napon kerülhet sor.
  • Ez lehetséges, mivel az ondósejtek jó esetben meg életben vannak.
  • A késedelmes tüszőrepedés következménye a vemhesség időtartamának látszólagos meghosszabbodása lesz, mivel a vemhesség idejét általában a párosítástól számítjuk.
  •  
  • Egyes szukák nem hajlandók a párosodásra
  • -a szukát és a kant nem megfelelő időben (túl korán vagy túl későn) hoztak össze
  • -a tulajdonosok jelenléte vagy a segédkezők közreműködése zavaró az állatok szamara,
  • -pszichés tényezők, mint pl. az idegen környezet, tapasztalatlanság és a félelem (különösen idősebb szűz szukák idegenkednek a párosodástól),
  • -egyes "partnerek" különösebb ok nélkül egyszerűen nem kedvelik egymást, -anatómiai rendellenességek, pl. a hüvely bejáratának heges szűkülete, daganat,
  • veleszületett rendellenességek, így sövények, kötegek jelenléte, amelyek mechanikailag akadályozhatják a párosodást.
  •  
  • A jelenleg ismert ciklusdiagnosztikai módszerek kutyánál a következők.
  • Klinikai vizsgálat
  • -Hüvelyvizsgálat (hüvelytükrözés) -tűrési reflex megállapítása (a péra és a gáttájék bőrének simogatásával, illetve a hímmel szembeni viselkedés megítélésével)
  • -Hüvelykenet sejtképének vizsgálata
  • -Hormonszintmérések (LH, progeszteron)
  • 4. Egyéb műszeres vizsgálatok (hüvelyváladék elektromos ellenállásának mérése, állapotának ultrahangos ellenőrzése 
  • A tenyésztők szeles körben alkalmazzak a fedeztetés optimális idejének meghatározására a tűrés (párosodási készség) jelentkezését és az ivarzás másodlagos jeleit. Ez a módszer nem mindig megbízható.
  •  
  • Fogamzásgátlás (ivarzásmegelőzés és ivarzáselnyomás). Minden olyan beavatkozást, amely a szuka ivarzását és fogamzását rövidebb vagy hosszabb időtartamra, de még visszafordíthatóan vagy végérvényesen megakadályozza, a fogamzásgátlás fogalomkörébe soroljuk.
  • Az átmeneti fogamzásgátlás olyan kutyák tartásakor nagy jelentőségű, amelyeket hosszabb ideig nem kívánunk tenyésztésbe állítani.
  • A fogamzásgátlás jelenleg ismert módszerei :
  • Műtét, mint végleges megoldás, a petefészkek vagy a méh és a petefészkek együttes eltávolításából áll. Ez utóbbi elsősorban mar vemhesült kutyán, illetve olyan esetekben indokolt, amikor a méhben kóros elváltozások (gyulladás, nyálkahártya- túltengés, daganat stb.) állapíthatók meg.
  •  
  • A petefészek eltávolítása után az esetek 5-10%-aban valamilyen következménnyel számolhatunk. így pl. vizeletürítési zavar, a szőrzet megváltozása (pigmentáció fokozódás, kihullás) és elhízás jelentkezhet.
  • A kan kutya ivartalanítása után többnyire csak elhízás tapasztalható.
  • Gesztagénkezelés. A reverzibilis fogamzásgátlás leginkább bevált m6dszere a különféle gesztagénkészítmények( pl: miborelon, proligeston) adása.
  • Ezek alkalmazása egyszerű és megbízható.
  • A depó-gesztagének 4-6 hónaponkénti sc. vagy im. adagolásával a ciklus felfüggeszthető és a tüzelés tünetei is elnyomhatók.
  • A tüzelés elnyomása után mint- egy 4-6 hónapos szünettel számolhatunk.
  • Fogamzásgátlás csak egészséges szukán végezhető, és az állat a kezelés időtartama alatt rendszeresen ellenőrizendő
  •  
  • A párosodás és a fogamzás után az embriók megtelepedése megelőzhető ösztrogének adásával.
  • Az ösztrogének a korai vemhességi fázisban kétféleképpen fejtik ki hatásukat.
  • Egyrészt az ösztrogén / progeszteron  arány megváltoztatásával az osztódó petesejt petevezetőbeni, méh fele irányuló mozgását (tuba passzázst) változtatják meg.
  • A vándorlás lelassul vagy visszafele irányul, miközben a szedercsira stádiumú képlet elpusztul.
  • Másfelől az ösztrogének a méhnyálkahártya állapotát is megváltoztatják, az embriót tápláló váladék (embriotróf) termelését mérséklik és a nyálkahártya túltengés irányába toljak el.
  • Az ilyen méhnyálkahártya alkalmatlan az embrió megtelepedésére, s a kezelés következtében korai embrióelhalás és felszívódás következik be.
  •  
  • Ivarzás és ciklus kiváltása.
  • A tüzelés szukában csak nehezen, igen változatos egyedi reakciókkal és többnyire csak gyenge hatásfokkal, 20-60%-os valószínűséggel indukálható.
  • A tüzelés gyógyszeres kiváltásának legkedvezőbb időpontja a nyugalmi periódus, ezen belül is a nyugalmi időszak utolsó harmada.
  • Ennek megállapításában segítségünkre lehet a korábbi tüzelések időpontjának ismerete, illetve a hüvelynyálkából készített sejtkép jellege.
  • Rendszertelenül tüzelő szukában csak a hüvelykenet, illetve a vér progeszteron szintje nyújthat kielégítő támpontot.
  • A tüzelés indukálását célszerű azokban az időszakokban megkísérelni, amikor a szuka szezonális tüzelése egyébként is varható (február-március, augusztus-október).
 

A szuka ivarzási és cikluszavarai

 

A nőivarú kutya meddősége okának megállapítása nem könnyű feladat.

 

A tüzelések ritkább jelentkezése, így az ivarzás részleteire vonatkozó adatok hiányossága, az ivarszervek nehéz vizsgálhatósága egyaránt megnehezítik a terméketlenség okának tisztázását.

  • Néhány vizsgálati módszer a szaporodási zavar okának feltárására.
  • -A vérhormonszintek mérése (progeszteron, LH) a tüszőrepedés, az optimális párosítási időpont és a termékenységi zavar endokrin okának megállapítására.
  • -Funkcionális vizsgálótesztek az egyes belső elválasztású mirigyek ( agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvesekéreg) működőképességének megítélésére.
  •  
  • -A nemi szervek bakteriális flórájának vizsgálata a fertőzöttség és a helyes gyógykezelés meghatározása céljából.
  • -A nemi szervek műszeres (laparoszkópos) megtekintésével az anatómiai okok feltárása.
  • -Viselkedési megfigyelések (tűrés, ellenszegülés, agresszivitás, tartós tűrés stb.) a tüzelés körüli időben.
  • A kutya átlagos tüzelési időköze (ciklushossza) 6-7 hónap közé esik. A szélsőséges értékek 4-8 hónap között változnak, ennél rövidebb vagy hosszabb ciklusoknál mar az ivari működés komoly zavara merülhet föl.
 
 
  • Egyszeri ivarzás
  • A kutya fajban az évi egyszeri ivarzás nem ismeretlen. A dingó, a farkashoz közel álló és északi fajták, továbbá ezek keresztezései évente csak egyszer tüzelnek.
  • Az ivarérés ("pubertás") során jelentkező első szabályos ivarzás időpontja és intenzitása is változó; egyes fajták (sok kistestű) 4-5 hónapos korban, mások (inkább nagytestűek) csak 16-18 hónaposan ivarzanak először.
  • A szaporodási funkciók 6 éves kor után mérséklődnek (alomszámcsökkenés), 8 éves kor fölött pedig már a legtöbb fajtánál terméketlenség és különböző szaporodási zavarok jelentkeznek.
 
 
  • Kettészakadt tüzelés ("split" ivarzás )
  • Szabályos ciklushosszúság mellett jelentkező rendellenesség. Jellemzője, hogy a tüzelés szabályosan, péraduzzanattal és vérzéssel jelentkezik, majd néhány nap után a tünetek hirtelen alábbhagynak és megszűnnek.
  • Hosszabb, általában 2-6 hetes szünet után a tüzelés ismét megfigyelhető, amit a legtöbb tulajdonos második, rövid időn belül fellépő újabb ivarzásként (visszaivarzásként) tart számon.
  • Ez az un. kettészakadt tüzelés gyakran tapasztalható ivarérés alatt lévő, fiatal kutyáknál. Tenyészérett, felnőtt állatoknál sem ritka.
  • A kettészakadt ivarzás nem feltétlen jelent terméketlenséget, mivel az un. második tüzelés rendszerint fogamzóképes.
  •  
  • Csendes tüzelés
  • A csendes, tünetszegény tüzelés szabályos ciklus mellett bármely korcsoportnál előforduló jelenség. A tüzelés tünetei alig vagy egyáltalán nem észlelhetőek.
  • Egyes fajtáknál (pl. spánielnél, yorkshire terriernél, pulinál) gyakrabban megfigyelhető.
  • A "csendes" megjelölés csak a tünetekre vonatkozik, mivel a szuka petefészkén szabályos tüszőnövekedés, tüszőérés zajlik, és sor kerül a tüszőrepedésre is, bar az érett tüszők száma az adott fajtara jellemzőnél kevesebb lehet.
  •  
  • A csendesen tüzelő szukákat a kanok szaglásukkal jól érzékelik, mégis a párosítás alkalmas időpontjának meghatározása csak hüvely- és sejtkenet vizsgálattal, valamint progeszteron méréssel lehetséges.
  • Gyakran jó hatású a kanokkal vagy más ivarzó szukákkal való együtt tartás (biostimuláció). Több szuka együtt tartásakor gyakran megfigyelt jelenség a szukák kölcsönös serkentés miatt kialakuló egyidejű és kifejezett tünetek mellett jelentkező ivarzása (szinkron ivarzása). 
  •  
  • A tűrés hiánya
  • Egyes szukák szabályos ivari működésük ellenére sem tűrik a kant. A háttérben általában a "szűzies" tartózkodás, a válogatás, a megszokás, a rangelsőség és esetenként a nemi szervek valamilyen veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenessége, pl. hüvelyszűkület, -sövény áll.
  • Ilyen esetekben a mesterséges termékenyítés alkalmazása jöhet számításba.
  • A nem megfelelő, általában túl késői időpontban jelentkező tűrés (párosodás) sem ritka oka a szuka üresen maradásának. Erre főleg akkor van esély, ha a tüszőrepedés az átlagnál korábbi időpontban következik be, és a petesejtek a nagy nehezen összehozott párosítás idejére már elöregednek
  •  
  • Túl hosszú idejű tűrés.
  • A több mint 10 napon át tartó párosodási készség oka a tüszőérés és -repedés zavarában keresendő.
  • Az elhúzódóan ösztrogén hormont termelő, de fel nem repedt és részben már progeszteron termelő sejteket is tartalmazó tüszők a szabályos párosodás ellenére is a fogamzás elmaradásához vezetnek.
  • A tüszők felrepedés nélküli perzisztálása az üresen maradás nem ritka oka kutyánál
  •  
  • A ciklus hosszának megváltozásával járó zavarok.
  • Túl rövid ivarzásközök
  • A 4 hónapnáI rövidebb ciklusok gyakran terméketlenséget jeleznek.
  • A háttérben hormonális ( endokrin) rendellenességek állhatnak, melyek csak küIönféle, vérhormon mérésekre alapozott tesztekkeI deríthetők fel.
  • Némely szuka rövid ciklusa ellenére is jó szaporodóképességgel rendelkezik, ezek vaIójában azok a plusz genetikai variánsok, amelyek az évi kétszeri tüzelés helyett mar a többszöri ivarzásra hajlamosak.
  • Tekintettel a kutya faj genetikai sokszínűségére, ezen egyedek ciklusát szabályosnak kell tekinteni .  (csak minden második vagy harmadik ivarzásuk tekinthető teljesen szabályosnak, a többi tüszőrepedés nélküli)
  •  
  • Túl hosszú ivarzásközök.
  • A 8 hónapnál hosszabb ciklusú szukáknál a csökkent pajzsmirigyműködés alapos gyanúja áll fenn.
  • A pajzsmirigyműködés elégtelensége 4 éves kor fölött általában nem ritka jelenség, egyes felmérések szerint minden 400. kutyánál megállapítható.
  • A hormonális rendellenesség laboratóriumi módszerekkel (hormonszint mérésekkel, terhelési próbával, szövettani vizsgálatokkal) diagnosztizálható.
  • A pajzsmirigy hormonok egyedre szabott adagolásával a ciklus hossza rendezhető és a termékeny tüzelések jelentkezése biztosítható. 
  •  
  • A ciklus és az ivarzás elmaradása.
  • A ciklikus ivari működés teljes elmaradása súlyos szaporodási zavarnak tekintendő, hátterében gyakran valamilyen endokrin rendellenesség húzódik meg.
  • -a pajzsmirigyműködés csökkenése vagy hiánya,
  • -a petefeszek elsődleges hormonális működészavara (fejletlen petefészkek, petefészek sorvadás),
  • -a mellékvesekéreg fokozott működése (CUSHING-kór),
  • -a növekedési hormon termelődésének csökkenése vagy fokozódása,
  • -gyulladás- és allergia csökkentő glükokortikoidok hosszan tartó adása az agyalapi mirigy gonadotrop hormonok termelését is mérsékli, és következményesen elnyomja az ivari működést.
  •  
  • A kutya vemhessége
  • Az ondósejtek viszonylag gyorsan, 10-20 perc alatt följutnak a petevezetőbe, és itt, de legfőképpen a petevezető és a méh határán levő összekötő szakaszon tarolódva kb. egy héten át megőrzik termékenyítőképes állapotukat.
  • A termékenyülés után a zigóta osztódásnak indul és 16-32 sejtes stádiumban a párosodást követő 8-15 nap között lejut a méh üregébe.
  • Itt a morula és a korai blasztociszta fejlettségi stádiumban több napon át szabadon mozog a méhben.
  • A méhbeli vándorlás célja a megfelelő tápanyagellatás és az alkalmas megtelepedési terület megkeresése.
  • A megtelepedés előtti időszakot preimplantaciós periódusnak nevezzük, ami a kutya fajban kb. 18 napra tehető.
  •  
  • A méhnyálkahartyán megtelepedett embrió a 21-22. nap táján már a hasfalon keresztül tapintható és ultrahanggal is látható.
  • A magzatburkok kialakulása (placentáció) a vemhesség negyedik hetéig lezajlik. A megtelepedett embriók a méhszarvakon kerekded kiöblösödéseket, tágulatokat okoznak.
  • Ezek igen jellemző képletek, átmérőjük a vemhesség 19-35. napja között 1-6 cm között változik.
  • Ezután fokozatosan tömlőszerű tágulatokká alakulnak át, és az egyes embriócsomók egymáshoz közeledve, a fölszaporodó magzatviz következtében, egyenletesen kitágítják a méhet.
  • A vemhesség 50. napján a méh a hasüreget a medencétől a rekeszizomig kitölti, es megnöveli az egész has térfogatát.
  • Az anyaállat testtömeg-gyarapodása a vemhesség végére 35-40%-ot is elérhet.
 

 
 

  • A kutya vemhességének időtartama és megállapítása
  • A kutya átlagosan 63 napig (szórás 60-66 nap között) vemhes. Egyes törpe fajtákban 4-5 napos lerövidülés lehetséges.
  • A vemhességi idő egy magzat esetén 68-70 napig is meghosszabbodhat.
  • Látszólag meghosszabbodik a vemhesség, ha a szuka többször       ( esetleg több kannal) párosodik és a vemhesség időtartamát az első párosodástól számítják.
  • A vemhesség időtartamának meghosszabbodása (kb. 70 napos), tapasztalható kutyában akkor is, ha a tüszőrepedésre 2-3 nappal a párosodás után kerül sor.
  •  
  • Ilyenkor a petesejtek csak a párzás utáni 7. napon termékenyülnek meg.
  • A petesejteknek a tüszőrepedés után még 3-4 napig tartó érési folyamaton kell átesniük, ugyanakkor az ondósejtek termékenyítő képessége a petevezetőben kb. 5-7 napig is megmarad.
  • Mindezek eredményeként késői fogamzásra és a vemhességi idő látszólagos meghosszabbodására kerül sor.
  • A vemhesség időtartama meglehetősen állandó, ha azt a tüszőrepedéstől vagy az ezt megelőző LH-csúcstól számítjuk (63 nap!). A tüszőrepedés időpontjának ismeretében az ellés napja igen nagy biztonsággal előre is jelezhető.
  •  
  • A kutya méhlepénye különleges, ragadozókra jellemző felépítésű. Az anya és a magzat vérkeringését négy sejtréteg választja el egymástól.
  • Az irhaburok bolyhai és a méhnyálkahártya összenő egymással. A húsevőkben az irhaburok citrom alakú. Eleinte a két csúcs kivételével egész felületen bolyhos.
  • A két végének a sima része befelé fokozatosan növekedik úgy, hogy végül is a bolyhos rész már csak övszerűen veszi körül a folyadéktömlőt
  • A kutya magzatburkai a méhről rendszerint könnyen leválnak, heves fájásoknál nemegyszer már méhen belül is, mivel a placenta alapját meglazították, leszakadásra jól előkészítették a szövetemésztésre képes magzati placenta bolyhai.
  • Emiatt a burokban születés sem ritka kutyánál.
  •  
  • Vetélés és koraellés
  • Előrehaladottan vemhes szukák vetélését és koraellését hasonló tünet (zöldes- barnás hüvelyváladék ürülése) jellemzi.
  • Túlhordáskor is gyakran tapasztalható hasonló színű, sűrű váladék folyása, ami arra utal, hogy a túlfejlődött magzat (többnyire egy) már elpusztult, a placenta pedig levált, és a magzati függelékek szétesése közben keletkező sűrű váladék a nyitott nyakcsatornán át a hüvelybe ürül.
  • A vehem korának megállapítása

. Megszületéskor a kölyökkutya egész teste az alsó hasfalat kivéve dúsan szőrözött

 

    A szemhéjak összetapadnak, a hallójárat zárt.

  • A metszőfogak még nem törték át a fogínyt.
  • Az érett újszülöttekre jellemző bársonyos szőrköntös kialakulása a vemhesség utolsó hetére esik, tehát a kölykök érése gyors folyamat. 
  •  
  • A kutyavehem nagysága és tömege fajták szerint meglehetősen széles ingadozást mutat.
  • Az embrió 18 napos korban 4 mm-es egyenes, 25 napos korban 3 cm-es és kissé meggörbül, a szem helyén a bőrrel fedett szemgödör már kialakult.
  • A négyhetes magzat ivarszervei már kialakultak.
  • A vehem az első hónap végén átlagosan 4, érett korban 12-20 cm hosszú.
  • Az érett magzat tömege fajtától függően 100-800 g között változik.
  •  
  • A szőrzet a 6-7. héten már észrevehető, a 8. héten rövid és bársonyos. A karmok a 6. héttől erősek, és a szemrés helye is megtalálható.
  • A szemhéjak között a 9. héttől finom hámhíd található. A has és a köldöktájékot még születéskor sem borítja egyenletesen szőr.
  • Az újszülött felnevelhetősége érdekében fontos annak megállapítása, hogy a magzat érett-e vagy éretlen.
  • Érett az újszülött általában, ha ellen tud állni a sokféle, részben károsító környezeti hatásnak.
  •  
  • A vemhesség megállapítása
  • A vemhesség alatt jellemző változások figyelhetők meg a nemi szervekben, az emlőkben és az anyaállat viselkedésében. E változások hátterében idegi es hormonális tényezők állnak.
  • A méh kezdetben ampullázottá, majd később egyenletesen kitágulva, tömlőszerűvé válik és 10-15-szörösére is megnagyobbodik.
  • A méhnyak a vemhesség teljes ideje alatt erősen zárt.
  • Viselkedésbeli változások is észlelhetők, a szuka jellemzően nyugodtabb lesz, kevesebbet mozog. 
  •  
  • A vemhes állat élénkebbé, falánkabbá válik, az első harmadban szemlátomást hízik.
  • Ennek kétségtelen célja a tartalék felhalmozás arra az időre, amikor a magzat tápanyagszükséglete már nagymérvű.
  • A has megnövekszik, alakja megváltozik, kissé lelóg, később a hasfalon keresztül a magzatok mozgásai is észrevehetőek. Az emlők a vemhesség második felében kifejlődnek, megnövekednek, nagyon sok esetben már a várható ellés előtt 1-2 héttel tej- szerű váladékot ( előföccstejet) termelnek.
  •  
  • A vemhesség megállapításának lehetőségei
  • A vemhesség megállapítása, különösen a korai időszakban, a kutya tulajdonosának is érdeke. Biztosan diagnosztizált vemhesség esetén az állat tartási és táplálási körülményeit a szükségleteknek megfelelően alakíthatja.
  • A vemhesség minél korábbi megállapítását az álvemhesség viszonylag gyakori előfordulása is indokolja, az utóbbi esetben ugyanis az állat túltápláltságát és elhízását okozhatjuk puszta jóindulatból.
  • Az álvemhes és vemhes szuka egyaránt azonos viselkedésmintát mutat, ami a legfigyelmesebb tulajdonost is megtéveszthet
 

leginkább jellemző tünetek

  • -az állat nyugodtabbá válik, -több élelmet fogyaszt, -a has növekszik,
  • -az emlők megduzzadnak, világos szőrzetű, pigment szegény vagy fehér kutyáknál a csecsbimbók kipirosodnak, bővérűvé válnak, a mirigyállomány megszaporodik és megindul a tej termelése is.
  • -A csecsbimbók körül a szőrzet a vemhesség utolsó 10 napjában gyérül, a csecs- bimbókat jól látható udvar veszi körül, kevésbé pigmentált fajtákban rózsaszínes tónus is látható.
 

Vizsgálati módszerek 

  • Hüvelyvizsgálat ("hüvelytükrözés").
  • A hasfal áttapintása
  • Röntgenvizsgálat.
  • Hallgatózás.
  • Ultrahangos (szonográfiás) vizsgálat
  • Vérparaméterek változásának kimutatása.
 

Az alom nagyságát befolyásoló tényezők  

  • A legtöbb többet szülő faj, így a kutya faj is, genetikai adottságainak megfelelően egy bizonyos határon belül változó nagyságú alom produkálására képes.
  • Egyes fajoknál éppen az optimális vagy kevésbé optimális környezet függvényében az egymást követő almok nagysága természetszerűen változik.
  • A szabad természetben ez az ingadozás nem túl nagy kilengéseket mutat.
  • Mindez az emberi beavatkozás, a mesterséges szelekció eredménye. A farkas és a vadkutyák kisebb almokat szülnek, míg a háziasított kutya fajtánként igen változóan kis és nagy, sok extrém módon nagy almokat is vet.
  •  
  • a kutyafajták utódszámát a mindenkori szuka határozza meg döntően. A kanok többsége termékeny, és olyan milliárdos nagyságrendben termeli az ondósejteket, hogy azok alomszámra gyakorolt hatása elenyésző.
  • A legfontosabb alomszámot befolyásoló tényező a szuka nagysága és az általa termelt átlagos petesejtszám. Általában a nagytestű szukák nagyobb almokat, a kistestűek kisebb almokat vetnek, ebbe beleértve nagyon sokszor a test hosszat is (pl. rövidlábú fajtáknál!)
  • -az alomszámot nem utolsó sorban genetikai tényezők határozzák meg, örökölhető tulajdonság és tenyésztői módszerekkel szelektálhatunk is erre a sajátosságra.
 

A termékenység (a szaporaság) önmagában nagyon összetett tulajdonság,

  • -A korai ivarérettség
  • -A tüzelés tüneteinek intenzitása és az ivari szaganyagok (szexferomonok) termelésének képessége.
  • -A növekvő tüszők (petesejtek) száma ugyanazon tüzelés alatt.
  • -A párosodás után megtermékenyülő petesejtek száma.
  • -Embrióvá továbbfejlődő megtermékenyült petesejtek (zigóták) száma.
  • -A méh üregében a férőhely függvényében is megtelepült (beágyazódott) embriók száma.
 
 
  • -Embrióból magzattá fejlődött utódok aránya
  • -A kifejlődött, megszületett és életképes (nagy vitalitású) alom
  • -Az anyakutya jó alomnevelő képessége és az ehhez nélkülözhetetlen nagy tejtermelés, lehetőleg hosszabb ideig perzisztálva.
  • -Külön érdemes említést tenni az anyakutya koráról.
  • A kutya alomszáma, ha szélsőségekben gondolkodunk, általában 1-20 között változik, de meg enné1 nagyobb almok is ismertek.
  • nagy értékű az a szuka, amely bár nem a kiállítások állandó győztese, de jó termékenységgel rendelkezik és ezt utódaira is átörökíti!
 

Vemhesség alatti rendellenességek 
 

  • Vetélés és koraellés .
  • Az okok általában nem fertőzőek és fertőzőek lehetnek.
 

A kan kutya szaporodásbiológiája és nemi működésének zavarai  
Tenyészkanok andrológiai vizsgálata
 

  • A kutyatenyésztésben gyakran merül fel a kanok tenyész alkalmasságának és termékenyítő-képességének kérdése.
  • A fogamzás elmaradásának mindkét ivar oka lehet. Egyes kanok után a nőstények következetesen vagy bizonyos időszakokban üresen maradhatnak.
  • A terméketlenség okának felderítése a kanok rendszeres és alapos vizsgálatát sem nélkülözheti.
  •  
  • Azonosítás
  • Nagyon lényeges a vizsgálandó hím lehetőség szerinti pontos azonosítása (tetoválási szám, orrtükör lenyomat, egyedi jegyek, törzskönyvi adatok), mivel leginkább ez az a lehetőség, ahol a legtöbb visszaélés és megbízhatatlanság tapasztalható.
  • Az utódok származási ellenőrzése csak vércsoport és különféle markerek vizsgálatával lehetséges.
  •  
  • A tasak vizsgálatakor figyelemmel vagyunk fejlettségére, a külső és belső felületen lévő sérülésekre, különféle elváltozásokra (fekélyekre, göbökre, gyulladásos területekre, összenövésekre), a nyilas tágasságára, veleszületett és szerzett tasakszűkületek fennállására stb.
  • A gyakori, hurutos-gennyes váladékozással járó tasakgyulladásnál eldöntendő, hogy az önállóan vagy a húgyúti szervek gyulladásával összefüggésben alakult-e ki.
  • A pénisznél a fejlettséget, a gyulladások, a daganatok, a törések, a nyálkahártya-sérülések és a vérzések fennállását vizsgáljuk
  •  
  • A hereborék megtekintése és tapintása során a részarányosságot és a bőr állapotát (megvastagodását, pigmentáltságát, ekcémás pikkelyezését, gyulladását, daganatok jelenlétet) vizsgáljuk.
  • A heréknél azok helyeződését (közel, távol a hasfaltól, hereborékban vagy azon kívül), alakját, nagyságát, tapintatát és fájdalmasságát vizsgáljuk. Rejtettheréjűségnél feltétlen tisztázandó annak típusa (hasűri vagy lágyékcsatorna közeli) és a rejtett here nagysága (daganatos megnagyobbodás, fejletlenség, sorvadás?).
 

A szaporítással kapcsolatos teendők 

  • A pároztatás.
  • A kutya szaporításának sarkalatos mozzanata a megfelelő időpontban és módon végzett párosítás.
  • A szülőpárok megválasztása a tenyésztők és a kutyatartók felelőssége. A gyakorlatban általános, hogy a tulajdonosok elhatározásából mindig egy adott szuka és kan párosítására kerül sor.
  • Ez a nem mindenkor tenyész párosításnak nevezhető esemény figye1men kívül hagyja a természetes körülmények között érvényesülő ivari kiválasztódás, a "szabad párválasztás" lehetőségét.
  • A kutya- fajban -köztudottan -nem jellemző a monogámia, a szinte alkalmi párválasztás korántsem életre szóló kapcsolat. Ez alól kivételt képez néhány különleges fajta, pl. a komondor, amely esetenként hajlik bizonyos fokú monogámiára.
 

A tenyészkan 

  • Általában kedvező, ha a tenyészkannak szánt hímet viszonylag korán, az ivarérés késői szakaszában vagy a tenyészérettség kezdetén (1 éves kor körül) veszik tenyésztésbe.
  • A korai kezdés számos előnnyel jár. A rutinon túlmenően a libidó is kedvezően alakul, az ilyen kan mar a tenyészérett kor első felében eléri teljesítménye csúcsát. A jó és kiegyensúlyozott libidójú kan jobban szolgálhatja a szelektív tenyésztés céljait is
  •  
  • Gyakran vitatott kérdés, hogy mikor és hányszor pároztassunk.
  • Ha a párosodás megfelelő időben megtörtént, a fogamzásnak és a kellő nagyságú alomnak nincs különösebb akadálya, lényegében egyetlen párosodás is elégséges a termékenyüléshez.
  • Ha újabb fedeztetésre is sor kerül és nem vagyunk biztosak a szuka termékeny időszakában, ajánlatos a második fedezést legalább 48 vagy akar 72 óra múlva megismételni.
 

A kutya mesterséges termékenyítése 

 

A haszonállat-tenyésztésben régóta eredményesen alkalmazzák a mesterséges termékenyítést. Egyes fajoknál ez a módszer szinte egyetlen módja a megfelelő genetikai értékű utódok biztosításának.

  • -Genetikailag nagy értékű hímállatok egyetlen spermaadagjával több nőivarú állat termékenyíthető, ez a szám állatfajtól függően 10-1000 között változhat.
  • -A mesterséges termékenyítés a mélyhűtési technológiával kombinálva nagymértékben növeli a genetikai előrehaladás lehetőségét. Egyrészről a termékenyítő anyag melyhűtött állapotban a világ bármely részére eljuttatható, másrészről hosszú ideig, akar évtizedekig is tarolható.

▲   Itt: kutya vemhessége képekben - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »